fr fr fr en us es es pt br de de Asia Asia EU EU









Széltorony / Energiatorony

http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/Energia/2003/09/0909.pdf
http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/Trend/2003/11/1105.pdf
(Modern Power Systems, 23. k. 3. sz. 2003. p. 39.)

Energiatorony, avagy aero-hidroelektromos áramfejlesztő (aero-hydro electric power station) a neve az alternatív energiatermelési tervnek, amelyet először a Lockheed cég fizikusai javasoltak az USA-ban és most Izraelben valósítják meg első ízben. Az alapelv meleg sivatagi időjárás mellett alkal-mazható, az ötletet az 1980-as években elevenítették fel az izraeli tudósok, Izraelben sivatagi széltorony néven ismert.
ábra Az energiatorony felépítése : működési elvét
ábra Az energiatorony felépítése : működési elvét
A hosszú elméleti fejlesztés során Haifában készítettek egy kiviteli tervet, az izraeli műszaki egyetemen (Technion), ahol a fejlesztés folyik az indiai kormánnyal való együttműködés keretében. Az energiatorony
egy szélkeltő gép, külső megjelenésében hasonlít az Ausztráliában fejlesztett naptoronyra – egy magas cső, amelynek alján turbi-nák helyezkednek el. A működési elv azonban ellentétes. A forró, száraz le-vegő lehűl a hatalmas függőleges csatornában, amely egy nagy átmérőjű ké-ményre emlékeztet. A felső bemeneti nyíláson keresztül finom vízpermetet vezetnek a csatornába. A víz elpárolog, és lehűti a levegőt, ami az alsó rész felé áramlik. Sebessége eléri a 80 km/h-t. A jelenség az amerikai meteoroló-gusok szerint megfelel a lefelé irányuló légáramlásnak, amely a rövid sivatagi zivatarok idején lép fel. Ezt szélnyírásnak hívják. Az erős lefelé áramlás kivál-tásában a vízpermetcseppek méretének kritikus szerepe van, ennek figye-lemmel kísérésére egy speciális monitort használnak. A levegő, mielőtt a torony alján kilépne, turbinákat hajt meg, amelyek áramfejlesztő generátort működtetnek. A fejlesztők végül 1,2 km magas, 400 m átmérőjű tornyot javasolnak, amelynek súlya több mint 330 000 t. Ha megvalósul, ez lesz az ember által készített legmagasabb építmény.
A prototípus mérete: 400 m magas és 100 m átmérőjű. A működése töb-bé-kevésbé független a napsütéstől. Akkor képes energiát termelni, ha kör-nyezetében száraz forró levegő van, környezetkárosító hatása nem ismert.

Az energiaügyi minisztérium jelentése szerint a leghatásosabb energia-termeléshez hatalmas torony és nagy hőmérsékletesés szükséges. A prototí-pus és a végleges torony együttes ára 1,2 Mrd USD, viszont Izrael évi áram-szükségletének 15–17%-át fedezheti, ami kb. 30 M MWh/év. A működéshez szükséges vizet a néhány km-re lévő tengerből fogják szivattyúzni. Az elpá-rolgás után a torony alján lecsapódó vizet hasznosítani lehet. Ezáltal új, na-gyobb hatásfokú tengervíz-sótalanítási módszer jött létre, amely révén esetleg halastavak létesítése is megoldható.
(Schultz György)
Harnessing the desert wind. = Modern Power Systems, 23. k. 3. sz. 2003. p. 39.
Sabzevari, A.; Golnesshan, A. A.; Yaghoubi, M. A.: Performance of wind towers for solar passive cooling in hot arid regions. = International Solar Energy Conference, 1991. p. 97–101.

______________

Közös indiai-izraeli energiatorony
http://www.eduport.hu/cikk.php?id=6230
Educatio Press, 2002 november 11

India és Izrael közös „energiatorony” felállításáról döntött. A technológia egy mindkét országban megtalálható tiszta energiaforrás, a sivatagi területeken éjjel-nappal megtalálható forró levegő felhasználásával termel elektromos áramot.
Az „energiatorony” koncepciójával a TECHNION, az Izraeli Műszaki Egyetem kutatócsoportja több mint 18 éve foglalkozik. A technológia szellemi tulajdonjogával a TECHNION egyik „leányvállalata” rendelkezik. Magát a technológiát számos független szakértő csoport vizsgálta meg Indiában, Izraelben és más országokban is. Az „Ernst and Young” konzultációs cég számításai szerint a torony által termelt elektromos energia ára versenyképes a szén- és gázerőművek áraival.

Miután India képviselői kifejezték határozott szándékukat egy kísérleti torony megépítésére, a két ország szakértői közös irányító testületet állítottak föl. Az előzetes tervek szerint az első kísérleti tornyot – amely a tervek szerint 400 m magas és 150 m átmérőjű lenne - Indiában állítják fel, s mintegy 6,5-10 MW teljesítményre lenne képes. A projekt beruházási költsége – beleértve a tervező és előkészítő munkálatokat is – mintegy 100 millió USD, s az indiai fél a projekt összköltségeinek 50%-át hajlandó fedezni. A beruházás a tervek szerint 4-5 év alatt juthat el arra szintre, hogy elektromos áramot szolgáltasson.

Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv)

Solar Chimneys, Vortex, Energy Towers
Margotweb